2010. november 17., szerda

Sziasztok.:)

Sziasztok..*-*
Hát hol is kezdjem? Talán az elején,mivel régóta nem írtam,és hanyagolom a blogom,ezért most írok egy pársort.
Véget értek a mézes hete,hónapok.:/:)..Ez csak annyit jelent,hogy egyedülálló vagyok.Magyarul szakítottunk a Ferivel.Először még nagyon bántam,majd rájöttem,hogy jobb ez így.Na jó nem jobb,sőt egy picit még furcsa,de muszáj volt lépni,majd meg szokom.
Kb.. 2 hete szakítottunk ,vagy mikor,már magam sem tudom:D.
Azt hiszem őszi szünetben?! Valahogy így,eleinte azaz abban az egy hétben kegyetlenül rossz volt,mert mindig kerestem,és vártam:/ Ez annyit jelent,hogy: nem néztem filmet,csak ültem az ágyamon és sírtam.Napokig nem aludtam,s csak éjszakákon át gondolkoztam,hogy miért csináltam ezt.Majd,amikor meg kezdődött a suli megint csak furcsa volt,hogy nemvolt mellettem reggel,illetve,hogy nem jött hozzám reggel suli előtt.És amikor anya du.-s volt,nem volt kivel filmet néznem. És teltek a napok,hetek. Lassacskán beletörődtem,hogy Feri nincs többé,és majd lesz más,igaz kegyetlen sz*r volt,és még most is illetve néha rossz,amikor vissza gondolok azokra az időszakokra,amikor olyan jól elvoltunk,és mennyire boldog is voltam akkor.Mindehez képest most.. hát pff... semmi:/,bár már kezdem összeszedni magam,és sikerül is.Mostanában egyre többet nevetek,és nem gondolok rá,illetve csak próbálok nem rá gondolni,de amikor tényleg kezdem elfelejteni,és tényleg azt mondom,hogy nem érdekel,hát akkor toppan be,illetve akkor ír,vagy akár mi. Lényegtelen,már annyira nem is hiányzik,csak a megszokás,meg hát nagyon nagyon szerettem,az életemnél is jobban,képes lettem volna érte bármit megtenni,de ez van,ilyen az élet,az ember csak tervez "a sors meg röhög.":) Meg szoktam már,ezért nem jó szerelmesnek lenni:D Nem cink,lesz ami lesz,és remélem minden jóra fordul most már.:) Nem ártana egy kis boldogság az életembe! Na kb ennyit mára:) Jóccakát puszíí(ŁŁŁ)